Nagyító alatt: Az a bizonyos első év (I give it a year)

52500_front

Hivatalos leírás: Az ambiciózus Nat (Rose Byrne) és az írói álmokat dédelgető Josh (Rafe Spall) két teljesen különböző személyiség, kapcsolatukat mégis idilli boldogság övezi. A mesébe illő esküvőt azonban nem mindenki fogadja az alkalomhoz illően. Mind a család, mind pedig a barátok kétkedéssel viszonyulnak a frigyhez, és nem jósolnak hosszú jövőt a két szerelmesnek. A házasság első éve számtalan kihívást tartogat Nat és Josh számára, és az összeszokás időszakát egy roppant kínos kérdés bonyolítja. Vajon tényleg az életre szóló Igazit választották? Miközben Nat és Josh a választ keresik, olyan szerelmi alternatívák bukkannak fel életükben, mint az ex-barátnő Chloe (Anna Faris) és az új ügyfél Guy (Simon Baker).Az évforduló közeledtével egyikőjük sem akarja feladni a házasságot, de közben egyre csak felteszik maguknak a kérdést: ez tényleg ennyire bonyolult lenne?

Megvalósítás: Szerintem nem kellene az Igazából szerelemmel reklámozni, mert míg az egy tényleg kellemes romantikus filmecske, ez inkább unalmas és erőltetett poénokkal teletömött mozi, ami tele van jobb sorsra érdemes színésszel. Az alaptörténet nem lenne rossz, hiszen a helyzet elég valósághű, mivel már sokakkal megesett, hogy a házasság után jöttek rá, hogy valójában nem is egymáshoz valók ezért válni kell. Jobb előbb mint később.  De itt a házastársak kábé annyira marják egymást, mint a Rózsák háborújában Turner-Douglas páros, csak a fizikai támadás marad ki. Én mondjuk már az elején sem kedveltem a feleséget, sőt még a férjet sem. A másfél óra kevés volt hozzá hogy bármelyiküket is megkedveljem. Ellenben a két másik személy, akik miatt a házasság előbb-utóbb meggyengül, sokkal szimpatikusabb volt. Sem a gazdag Simon Baker, sem az ultra természetes életet élő Anna Faris nem volt csalódást keltő.

A legfeleslegesebb karakter címét minden bizonnyal Stephen Merchant vihetné haza, a minden tekintetben idegesítő Danny alakításáért. A beszólásai nemhogy viccesek nem voltak, még a kínos jelzőt sem érdemelné meg. Egész egyszerűen egy nemkívánatos személy volt, akit valamilyen oknál fogva bele kellett rakni a filmbe. Ami azért vicces, mert a szövegei után inkább azt vártam, hogy valaki jó beszól majd neki, vagy csak simán pofán veri.

Nem viccelek, én szeretem a jó romantikus filmet, nincs bajom velük, az angol humort is bírom, de amikor az egész film alatt végig az jár a fejemben, hogy egyes szereplőket valaki már igazán lecsaphatná, akkor igen is gond van az adott filmmel.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s