Nagyító alatt: Az admirális (The Admiral)

Hivatalos leírás: Évek óta dúl az első világháború: németek és oroszok egyaránt elkeseredetten, és egyre kimerültebben küzdenek egymással. Kolcsak ellen-tengernagy védi Pétervárt a tenger felől olyan vakmerően és elszántan, hogy a cár kinevezi a fekete-tengeri flotta parancsnokának. Az ennek örömére rendezett fogadáson ismeri meg Annát, első tisztjének feleségét, és bár jól tudja, hogy szerelme reménytelen, képtelen ellenállni az asszony bájainak. Az admirális új állomáshelyén is komoly dilemmával kénytelen szembenézni, mikor kitör a forradalom, és a matrózok le akarják fegyverezni.

Megvalósítás: Az admirális eddig a legköltségesebb Hollywood-ot idéző orosz mozifilm. Szerepel benne minden, háború, szerelem, dráma és persze a történelem. Minden a helyén van, egyetlen kifogásom talán csak amiatt lenne, hogy a forgatókönyvet nem egy filmre kellett volna írni. Ezt azért mondom mert a  cselekmény viszonylag gyorsan pörög az első egy-másfél órában, aztán elkezdődik a vonatozás és ezzel le is ül a film egy időre. Itt az időben is sűrűn van ugrálás és emiatt a vége már-már túl kusza lesz és azoknak akik az orosz múltban annyira nem járatosak nem is lesz túl egyértelmű, hogy mi-miért történik. Egyik pillanatról a másikra eljutunk a forradalom abba a szakaszába, ahol tudjuk hogy jó nem sülhet ki belőle. Pontosan emiatt talán inkább nem egy megaprodukcióba kellett volna gondolkodniuk, hanem mondjuk egy mini sorozatban. Ezt a véleményt valószínűleg mások is oszthatták, hiszen még ugyanabban az évben elkészült a 10 részes széria, ami a mozifilm egy jóval bővebb változata lett.

És lehetett is mert mind a romantikus jelenetek, mind a háborús jelenetek nagyon jók lettek. Előbbi a színészeknek köszönhetően, utóbbi pedig a látványtechnikusoknak, statisztáknak és kaszkadőrőknek hála lehetett hiteles. Nem kell olyan grandiózus jelenetekre gondolni mint amilyen a partra szállás volt a Ryan közlegény megmentésében, de mégsem maradt el ettől a színvonaltól, sőt a tehetséges operatőri munka inkább a valóság illuzióját kelti a nézőben.  A tengeri harcok éppolyan látványosak voltak mint a szárazföldiek, a német rombolóval való harc a film elején kimondottan izgalmas volt.

A színészekre visszatérve, az oroszok közül még úgy nem figyeltem fel senkire eddig. Konstantin Khabenskiy viszonylag imsertebb külföldön is, hála az Éjszakai és Nappali őrség filmeknek, de emellett a Wanted-ben is szerepet kapott és most legutóbb a Suszter Szabó Baka Kém thriller-re szerződött le. Elizaveta Boyarskaya első szerepe a Bukás-ban volt, azóta csak hazai alkotásokban játszik. A tehetséges és szép színésznő remekül alakította az admirális szerelmét. A címszereplő jobb keze és legjobb barátja, Egor Beroev még sokra viheti, remélem máshol is felfigyelnek rá. A Kappel tábornokot megszemélyesítő Sergey Bezrukov figyelemre méltó volt, nagy szerepe volt abban, hogy a karaktert hamar megkedveljem. Aleksandr Klyukvin -ra ugyanez vonatkozik, a végsőkig szimpatizáltam vele. Rajtuk kívül még megannyi nagy alakítást láttam, még a legjelentéktelenebb szereplőnél is.

Végül is nem csalódtam semmit, pont azt kaptam amit vártam, a vonatozásnál ugyan belassul az egész, de ha az összességet nézem akkor nem panaszkodhatok. Az biztos hogy a hazájában jóval nagyobb megbecsülésnek örvend az Admirális, mint bárhol máshol. Egyszer mindenképpen érdemes próbát tenni vele, szerintem megéri.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s