Nagyító alatt: Álcák csapdája (The Double)

Hivatalos leírás: Washingtonban meggyilkolnak egy szenátort, a nyomok pedig egy volt szovjet kémhez vezetnek, aki a Cassius kódnévre hallgat, és akiről úgy tudta mindenki, jó ideje halott már. A gyilkos mielőbbi kézre kerítése érdekében az FBI Ben Geary ügynököt (Topher Grace), a lelkes, fiatal titánt állítja rá az ügyre. Geary partnert is kap, az ügynökség egyik legdörzsöltebb veterán rókáját, Paul Shepherdsont (Richard Gere), aki szinte egész pályáját hírhedt szovjet ellenfelének üldözésével töltötte. Geary úgy hiszi, hogy Cassius reaktiválta magát, míg Shepherdson másokat sejt az ügy hátterében.

Megvalósítás: Michael Brandt elsőfilmes rendező ugyan, de forgatókönyvíróként már jóval több tapasztalata van. A Börtönvonat Yumába, Wanted és a Halálosabb iramban bizonyítják, hogy van érzéke az akció, illetve a thriller műfajhoz. De nem az ő neve miatt néztem meg a filmet, hanem a történetért. Ritka a mozikban az a produkció, ami nem kínál felesleges dolgokat és csak a lényeget mutatja be, mindenféle kertelés nélkül. Ehhez hozzájön az a kémszervezetek versus bérgyilkos játszma is, ami csak még vonzobbá teszi az adott filmet. A kötelező fordulatok és csavarok most is megvannak, de nincsenek túlcifrázva. Az akciójelenetek jól vannak megcsinálva, szerencsére az operatőrre sem jött rá közben az epilepszia, így a rángatózás elmaradt. Az egyetlen ami kicsit zavaró – főleg ha otthon nézzük a tv-n -, hogy sok a sötétben játszódó rész, ami sokszor köthető valamelyik akcióhoz. Ezt leszámítva nem tudok belekötni semmibe.

A másik ami miatt érdekelt az Álcák csapdája, az a főszereplő. Richard Gere az a fajta színész akinek bármi jól áll. Ugyan itthon leginkább romantikus filmekben látni, szerencsére a keményebb műfajokban is megállja a helyét. A higgy neki hisz zsaru, a Legbelső félelem vagy a Sakál ékesen bizonyítják hogy a thrillerek terén sem kell szégyenkeznie, de ez csak pár a példák közül. Az összetettebb karakterek sem állnak távol tőle, így igen csak üdítő volt ilyen szerepben látni ismét. Szerintem ez sokkal jobban áll neki, mint a romantizálás.

Topher Grace-t már a Traffic óta ismerem, de ezidáig még nem tudott ehhez hasonló alakítást nyújtani. Jó volt látni, hogy egyre komolyabban veszi a munkáját. A Ragadozókban sem győzött meg igazán, de talán ezután egyre jobb és jobb lehet. Persze ha főleg a romantikus komédiák világában forgat, akkor nem is fog kitörni onnan. Martin Sheen egy fontosabb mellékszereplő volt, de többet is kihozhattak volna a CIA igazgatójából. Tamer Hassan játéka lényegtelen, mert leginkább csak harcolt, amikor feltünt. Olyan komolyabb dialógusa nem volt neki. Stephen Moyer-t berakták az előzetesbe, mintha ő lenne a harmadik főszereplő, de ez tévedés. Neki elég kis, de fontos szerep jutott. Chris Marquette továbbra is felejthető. Odette Annable tehetséges színésznő és egyre profibb a hozzáállása is.

A cselekmény pörgős volt, ahol lassult ott is végig fennt tartotta a figyelmet, a zene nagyon passzolt és az egész film nagyon egyben volt. Többszörnézős alkotás egy kemény Richard Gere-el.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s