Nagyító alatt : Testvérbosszú 2 – Mindenszentek napja (The Boondock Saints – All Saints Day)

Hivatalos leírás: Nyolc éve, hogy az ír ikerpár, Connor és Murphy összetűzésbe keveredett a fél Bostont rettegésben tartó orosz maffiával. A fiúk amolyan igazságosztó párosként leszámoltak az érinthetetlennek hitt bűnözőkkel. Azután csendben eltűntek, és Írország elhagyatott vidékén húzták meg magukat, ahol azóta is birkákat tenyésztenek az apjukkal. Egy napon beállít hozzájuk a nagybátyjuk a hírrel, hogy megölték a közeli barátjukat, egy papot. Sőt, nemcsak megölték, de őket vádolják a gyilkosság elkövetésével. Connor és Murphy visszatér Bostonba, hogy tisztázzák magukat, és megtalálják az igazi gyilkost.

Megvalósítás: Minden maradt a régiben. Mindenki maradt a stábban. Továbbra is Troy Duffy írta és rendezte a filmet, ami ugyan valamennyire gyengébb az első résznél, de a jellegzetes ismertetőjegyeket magán viselte itt is. Megmaradtak a gyilkosság utáni esetrekonstruálások, az idióta rendőrök és a még idiótább bűnözők, akik között azért van tényleg gonosz arc is. Eleve már az is nagy lökést adhat, hogy az előző rész végén már hárman vannak a bandában, a két fiú és az apa. A csapat most kibővül egy mexikói férfival, aki könnyen meghatódik és egy színes nemzet fia. Az egyetlen dolog ami kissé zavart, hogy az FBI ügynök Paul Smecker szerepét egy csinos hölgy vette át, aki amilyen dögös olyan kemény is. A cselekmény a szokásos vonalon halad. Az elején egy jó ember meghal, a békés életet élő fiúk visszatérnek Boston-ba és mindenkit kinyírnak, aki kicsit is rosszalkodik. Az egyetlen eltérés a sztoriban abban rejlik, hogy itt valaki a háttérből mozgatja a szálakat és ennek köze van Il Duce múltjához is.

A zene továbbra is szerves részét képezi a produkciónak, Jeff Danna nagyon kellemes dallamvilága igényesen ötvöződik a jól összeválogatott betétdalokkal. A történetet szerintem egy kissé túlcsavarták és ha lesz harmadik rész, akkor erőteljesen el fog térni az azt megelőző két mozitól.

Sean Patrick Flanery sokat változott 1999 óta, a jóképű szívtipró aki annak idején eljátszotta az ifjú Indiana Jones-t mára eléggé leépült sajnos. A rutinja továbbra is megvan, de legalább akkorát változott mint Mickey Rourke – csak nem gyúrta úgy ki magát. Ezzel szemben Norman Reedus pont úgy fest mint 10 éve, talán csak lett egy két ránca. Ő továbbra is nagy favoritom. Billy Connolly-t nagyon jó ugyanebben a szerepben látni, szerintem iszonyatosan jól áll neki ez a karakter. Clifton Collins Jr. szintén egyik kedvenc mellékszereplőm, aki nekem legutóbb a Star Trek-ben volt nagyon szimpatikus. Julie Benz inkább sorozatokból volt ismerős, itt annyira nem volt megnyerő. Bob Marley, Brian Mahoney és David Ferry a három nyomozóként most is hozta a formáját. David Della Rocco is feltűnik egyszer kétszer, de rajta is meglátszik az idő vasfoga. Peter Fonda-t bármikor és bárhol öröm látni, ez most sem volt másképp. Judd Nelson is inkább a mellékszereplőként erősíti a palettát, itt nagyon nem tudtam komolyan venni. A záró képsorok alatt találkozhatunk még egy nagy névvel, aki egy meglepetésvendég, habár elég kiszámítható volt a megjelenése.

Annyira nem jó mint az előzmény, de nekem bejött ez is, jó kis akciófilm némi humorral megspékelve. A szinkron azonban nagyon nagyot lépett a rossz irányba. Pontatlan fordítások és rossz magyar-hang választás, ami ront az élvezhetőségén. Ez sajnos az imára is kiterjed.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s