Nagyító alatt : Blitz

Hivatalos leírás: London dél-keleti rendőrőrse eléggé padlóra került: legjobb nyomozójuk, Brant detektív ellen egy pszichiáter megtámadása miatt folytatnak eljárást, az őrs vezetőjének felesége nemrég halt meg egy szörnyű autóbalesetben, Falls az ügyosztály fekete női dolgozója pedig folyamatosan küzd a neméből és bőrszínéből adódó kisebbségi komplexusával. Amikor egy sorozatgyilkos tűnik fel a körzetükben, a dolgok mindhármuk számra még rosszabbra fordulnak: a média által Blitz-nek becézett gyilkos ugyanis kizárólag rendőröket gyilkol, hogy hírnevet szerezzen magának…

Kidolgozás: Elliott Lester második rendezése ez a film, az elsőt ugyan nem láttam, de leszerződni egy olyan krimire, amiben Statham a főszereplő, mindenképpen hálás döntés. A forgatókönyvet Nathan Parker írta, aki szintén új még ebben a műfajban. ezelőtt csak egy produkciót vállalt és az a sokakat megosztó Hold volt. A történet nem a sajátja volt, Ken Bruen könyvéből dolgozott. Érdekesség, hogy ugyancsak ő írta a London Boulevaerd sztoriját is, ami megint csak egy jó kis krimi volt, sajnos a film lassú és sokszor vontatott lett, de a könyv sikeresen befutott.

A Blitz nagy erőssége az, hogy bár elsőre sima akciófilmként mutatkozott be, sokkal többet takar annál. Akció elég kevés van benne, inkább emberi sorsokat mutat be, azt hogy a rendőr is ember és, hogy a legkeményebb zsaru is ki tud égni egy idő után. Bemutatja a médiacirkuszt, ahogy egy ügyet elferdítenek, ahogy sztárolják a gyilkosságokat. Az hogy nem tisztelik az életet és a sztori számít, már sok alkalommal bemutatták, ebben nincs semmi új, ennek ellenére még mindig szomorú ezt látni. A gyilkos létrehozása mindenképpen pozitívum, mert amellett hogy végső soron egyszerű bosszúálló, nem csak egy pszichopata őrült, hanem van logikája és tud tervezni, nem ijed meg a váratlan helyzetektől, egy tökéletesen kivitelezett negatív szereplő. Az összes többi karakter él és lélegzik, nem csak egyszerű “figurák” akik csak asszisztálnak a főhősnek, hanem épp ellenkezőleg, a sorsuk kihat a másikra, függnek egymástól és ettől lesz egy  amúgy végtelenül egyszerű bűnügyi történet, életszagú dráma is egyben és hiába válik kiszámíthatóvá, mert végig élvezhető marad.

Ez ügyben a stábnak nagyon sokat köszönhetnek. Itt van kapásból Jason Statham, aki a Blöff után kijelentette, hogy nem lesz akciósztár, őt ne skatulyázzák be. Hála az égnek hogy hamar meggondolta magát, manapság ha ő játszik a filmedben, az biztos siker. Kiégett zsaruként nem távolodott el nagyon az eddigi szerepeitől, de végig uralta a vásznat és bebizonyította, hogy vele most sem lehetett ba@@@kodni. A gyilkost alakító Aidan Gillen első blikkre nekem a Londoni csapásból ugrott be. Nem vártam tőle olyan sok mindent, de kellemesen csalódtam szerencsére, van egy jó játékstílusa. Paddy Considine nekem nem volt ismerős, de bejött hogy az meleg-úriember külső mögött, azért igazi kemény rendőr volt ő is. Zawe Ashton szállította a drámai vonalat, az ő története különösen jól volt eltalálva és hihető is volt. David Morrissey a riporter, aki mindent a sztori mögé helyezett, elsőre nem tudtam utálni, de az ellenszenvem a végére csak előjött. Nem volt olyan ember a színészek között, aki ne tette volna oda magát teljesen.

Helyenként leül, de ezzel együtt is egy élvezhető mozifilm, ami sajnos nálunk még be sem lett mutatva. Számomra Statham azon filmjei amiket az Egyesült Királyságban forgat, sokkal jobbak mint amik az álomgyárban készülnek és szerencsére az angol filmipar is egyre jobb és jobb lesz, több eredetiség van itt mint az USA-ban.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s