Nagyító alatt: Száguldó bomba (Unstoppable)

Hivatalos leírás: Egy tehervonat száguld a végtelen amerikai tájon, tartálykocsijában rendkívül mérgező vegyi anyaggal, ami egy egész várost is elpusztíthat. A halálos teher feltartóztathatatlanul zúdul előre. Minden szakértő tudja, ha nem sikerül időben megállítani a szerelvényt, a következő éles kanyarnál kisiklik, felborul, és a gáz a levegőbe kerül. A vasúttársaság két alkalmazottja, a veterán, nyugdíj előtt álló Frank és a fiatal, kitörési lehetőségeket kereső Will egy másik vonaton a “szökevény” nyomába ered. Sem a főnökeik, sem a katasztrófa-elhárítás vezetői nem bíznak bennük, pedig Frank tapasztalata és Will fiatalos lendülete lehet a megoldás, hogy egy végső, őrült hajszában megmentsék a pusztulásra ítélt várost.

Megvalósítás: Tony Scott sok-sok minőségi filmmel látott el minket az idők során. Neki köszönhetjük a Revansot, a Beverly Hills-i zsaru 2-t, Az utolsó cserkészt, a Top Gunt, a Közellenséget, a Rajongót, a Tűzben edzett férfi-t, hogy csak néhányat említsek. D. Washingtonnal ez már a sokadik munkája, de a Deja Vu és a Hajsza a föld alatt után ez is egy viszonylag gyenge darab lett, na nem úgy értem hogy unalmas. Annak egyáltalán nem unalmas, hála az ide-oda rángatózó kamerakezelésnek és a legtöbbször értelmetlen vágásoknak. Ezek nélkül, csak annyit látnánk hogy két férfi ül egy vonatban és egy másik után haladnak. De ezt a tényt is megfűszerezték egy kis családi drámával.

Az írónak, Mark Bomback-nak és a producereknek nem volt elég izgalmas a valódi eset. Ami részben egyezést mutatott a történettel, de a valóságban a 47 kocsit vontató, 2898 tonnás vonatot Jon Hosfeld állította meg, miközben a társa befékezte és lelassította 10 mérföld\órára azt). Terry Forson végig követte a CSX 8888 elnevezésű járművet, amin amúgy a valóságban is szállítva volt az olvasztott phenol. A nyilvánosság nem lett értesítve arról, hogy majd két órán és 71 mérföldön át, irányíthatatlan volt a szerelvény. Hiába élték meg a különleges élményként szolgáló kalandot Hosfeldék, ez nem volt elég a filmeseknek.

Hogy miért kellett a felesleges lelkizés meg drámázgatás arról fogalmam sincs, de ezt Scottéktól már megszokhattuk. Ben Seresin operatőri munkája nem nagy szám, ennél sokkal jobban megcsinálta a Transformers 2-őt, de közrejátszik az is hogy a vágó elveszthette a kontrollt önmaga felett és rengeteg felesleges vágást eszközölt. Néha olyan volt, mintha videóklippet néztem volna. Az nem baj, hogy egyik helyszínről a másikra ugráltak, már megszokott dolog az ilyen műfajú filmeknél. Viszont azt nem tudtam felfogni, hogy ha elszabadul egy vonat, akkor az összes vasúti alkalmazottnak le kell ülnie a tv elé és otthagyni a munkáját, aminek amúgy semmi köze sincs ahhoz a pályaszakaszhoz ahol az egész megtörtént. Azt már meg sem említem, hogy mennyire elcsépelt a végén az összeborulás és üdvrivalgás, amit még a Segal megmenti a világot és más hasonló produkcióban vezettek be. A várost meg úgy kiürítették, hogy aki élt és mozgott az mind ott volt a katasztrófa epicentrumában. Ja és biztos vicces lehet, ahogy a gép magától elindul és nem lehet utolérni, legalábbis úgy nézett ki amikor mindenki csak röhögött és senki nem ment utána.

Mindegy az ember ilyenkor örül gondolom. A casting megint felemás érzéseket keltett bennem. Denzel Washington fantasztikus színész aki sokszor megcsillogtatta már a tudását, de itt ez nem igazán jött át. Amikor épp nem egy helyben ült, vagy keményen “akciózott”, akkor Ray Charlest megszégyenítő módon vigyorgott. Chris Pine alias Kirk kapitány szintén nem villantott nagyot, habár próbált játszani. Rosario Dawson a tipikus karaktert hozta, benne megint nem csalódtam. Ethan Suplee-t minden alakításában bírom, plusz jó látni hogy az Emlékezz a Titánokra (amiben együtt volt Washingtonnal) után mennyire lefogyott. Kevin Dunn eddigi szerepvállalásaihoz hasonlóan most is remek teljesítményt nyújtott, jobban mondva jól mutatta be milyen egy mindenkin átgázoló főnök, akinek mindig igaza van.  Lew Temple szimpatikus volt, de eddig csak pár filmben láttam. Főként televízióban tűnt fel, illetve az utóbbi időben több mozis alkotásban is, remélem ez még változik a jövőben. Jessy Schram nem volt se jó, se rossz a feleség szerepében.

Harry Gregson-Williams filmzenéje lendületes és folyton jelen van, beépül a cselekménybe, mind a drámai pillanatokban, mind az akció jelenteknél van értelme.

A szinkronhangok : Kálid Artúr, Zámbori Soma, Pikali Gerda, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Stohl András, Holl Nándor, Incze József, Nagy Ervin, Csondor Kata, Jantyik Csaba, Karsai István, Győrfi Anna

Minden ostobasága ellenére jól szórakoztam rajta, szombat esti mozinak jó, de többet ne várjatok tőle. Ha kicsit komolyabban vették volna és tényleg törődnek vele, akkor lehetett volna minőségi film is,hiszen a száguldós moziknak még mindig van jövője, de így csak egy közepes alkotás lett.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s