Nagyító alatt : Zöld Zóna (Green Zone)

Hivatalos történet : Bagdad 2003-as megszállása idején Roy Miller tiszthelyettes és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek az informátorok által megadott helyeken. Életük kockáztatásával hatolnak be a hol orvlövészeket, hol más veszélyeket rejtő helyekre, de mindig valami mást találnak, mint amiért jöttek. Millernek gyanús lesz a sok hamis nyom és az őt elhallgattatni próbáló főtisztek, és amikor egy akció során véletlenül érdekes információra bukkan és a saját kezébe veszi az irányítást, olyan események lavináját indítja el, amelyek nem csak őt és osztagát sodorják halálos veszélybe, de hatással lehetnek a háború kimenetére is.

Kidolgozás : Paul Greengrass már eddig is remek filmeket tett le az asztalra, a forgatókönyvíró ráadásul az Oscar díjas Brian Helgeland volt, így már csak azon múlott, hogy vajon a könyv amiből a film készült – nevezetesen Rajiv Chandrasekaran -től a Imperial Life in the Emerald City: Inside Iraq’s Green Zone – mennyire lesz izgalmas, pörgős, vagy akár érdekfeszítő. Sajnos ezt a témát, bár filmen nem nagyon láttuk, de már rengetegen ismerik. Az amerikaiak lerohanják Irakot, de ott még sincs atomfegyver, talán nem is volt, csak kitalálták teoriát számtalan helyről hallottuk már, talán igaz, talán nem. A lényeg az, hogy ezzel sok újat nem tudtak mutatni a nézőnek, így maradtak az akciójelenetek és a jó szereplőválogatás.

A katonai részével nincs is semmi gond, izgalmas és pörgős, hihetően mutatja be az ottani helyzetet és hogy egy döntés miatt, hány katona, civil szenved sérelmeket. Nagyszerű húzás volt az egyszem iraki polgárt tolmácsnak megtenni, aki elvesztette a lábát és csak segíteni akar a hazáján. Greengrasstől sokan egy negyedik Bourne filmet vártak, csak más helyen és stílusban, sajnos ez az előzetes várakozás nem tett jót a filmnek, mert miután kiderült, hogy teljesen más, sokan nem mentek el megnézni.

Pedig  Matt Damon most is pazarul hozza a szerepét, Miller-ként remekül megállja a helyét, panasz nem lehet rá. Brendan Gleeson , a bizalmatlan CIA-s karakterét félkézzel is végigjátszotta volna, nagyszerű színész. Greg Kinnear is nagyon beleélte magát a Pentagon magas rangú tisztjének a szerepébe. De akik meglepően jól teljesítettek, azok mégsem amerikai színészek. Khalid Abdalla a már említett nyomorék tolmácsot játssza és tényleg látni rajta, hogy mennyire törődik az országával. Yigal Naor igazi kettős személyiség, egyfelől hazafi, másfelől a hatalmat nem akarja elveszteni, minden erejével küzd azért.Said Faraj a családjáért, akár Al Rawit is eláruló emberként teljesen hiteles. Az újságírót alakító Amy Ryan se túl jó, se túl rossz, amit kellett azt megtette. Külön örültem még Jason Isaacs -nak, akit a Sólyom végveszélyben óta, nem lehetett hasonló szerepben látni.

A jó stáb mellett, még ott volt a rendezővel többször is dolgozó John Powell, aki lendületes zenét komponált. A nyugodt részektől eltekintve szinte végig dübörögnek a pergő ritmusok, igazi akciófilmes stílusban és bizony több Bourne filmekben elhangzó dallamot is fel lehetett fedezni benne. Amúgy meg kifejezetten jó lett.

(A végét figyeljétek).

Amúgy ha már a Bombák földjén szóba került, nem árt tudni, hogy a film operatőre Barry Ackroyd volt az operatőr itt is.

Sajnos hiába a remek színészi játék, a jó stáb, ha a film a középszer homályába vész. Nem egy rossz film, de nem is kiemelkedő, egyszer mindenképpen érdemes megnézni. A sok tévében bemutatott idióta filmnél mindenképpen többet ér.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s