Nagyító alatt : Princess lover

Kobayashi Teppei szüleit megölték, hogy bosszút állhasson beleegyezik abba, hogy a nagyapja legyen a gyámja aki nem csak anyagilag gazdag, hanem politikailag is erős befolyással bír. Felveszi az Arima családnevet és beiratkozik az elit iskolába, a Shuuhou Akadémiába.

Itt találkozik azzal a lánnyal, akit korábban rablóktól mentett meg, ide jár a menyasszonya és társadalmi klub elnöke, aki gyűlöli az Arimákat. A fiú viszonylag hamar barátokra lel és később a lányoknak többet is jelent majd. Elkezdi élvezni az új életét, de a múlt megtalálja és már nem csak ő van veszélyben.

Ha a műfaját tekintem akkor egy romantikus vígjáték, itt ott akció elemekkel, drámával és a kötelező ecchivel. A romantika és a humor jó megfér egymás mellett. A drámai pillanatok viszonylag hamar megszakadnak, viszont az akciót kissé túlzásba vitték szerintem. A stílusok keveredése még nagyon jól is elsülhetett volna, de mégsem így lett sajnálatos módon. Túl hirtelen és túl sokszor váltottak, ez valamit levonhat az élvezhetőségéből, de csak keveset.

Eredetileg egy visual-novel volt, persze a felnőttebb fajtából. Erre lehet következtetni a formák megrajzolásánál is. a 2008-ban kiadott játék gyorsan sikeres lett, így nem volt sok kétség afelől, hogy anime készülhessen belőle. De még ezek előtt három light novel készült belőle, amit Utsusemi írt és Kitsuhi Hyūma illusztrált. Ezt két mangaadaptáció követte. Az elsőt Yuigi Naoha rajzolta és a Media Factory Mobile magazinban jelent meg. A második Midorigi Yu nevéhez fűződik és a Comic Valkyrie publikálta. Mindkettő jelenleg is fut.

Az animet, a GoHands stúdió készítette, akiknek ez volt az első ilyen munkájuk. Hiromitsu Kanazawa rendezte és Makoto Nakamura írta.

A történet szerencsére elég egyszerű, talán csak a végén bonyolították túl egy kicsit. Az ilyen jellegű animekben általában mindenki megtalálja a maga favoritját, akit szeretne a főhős oldalán látni a végén, de általában már az openingekből és endingekből leszűrhető a befutó. Itt azért voltak kétségek az utolsó részekig, jómagam másnak szurkoltam, de mit lehet tenni. Amivel nagyon bajom volt az a befejezés. Jó, tudom hogy kell a hepiend, de azért ennyire habos-babosra mégsem kellett volna venni a végét, már szinte hihetetlen az emberi reakciók efféle bemutatása. Persze fikció és kitalált és olyan dolgok esnek meg benne, ami a való életben nem, mégis azért a jószívűségnek is vannak határai.

A hangokra nincs semmi panasz, mivel tavalyi a sorozat, így minden tisztán és élesen hallatszik. A seiyuu-k ismét minőségi munkát végeztek. Kedvenceim : Megumi Toyoguchi (Sylvia), Ryoka Yuzuki (Charlotte), Minoru Shiraishi (Nezu)

A grafika szintén tükrözi a korát, nagyon szép és a CGI betétek elvesznek benne, egyáltalán nem tűnnek fel, nincs is sok belőlük. A karakterek megrajzolása szintén nézőbarát lett és bár szeretem az ecchi-ket, valahogy nem éreztem idevalónak az erre vonatkozó részeket, valahogy komolyabb volt az egész hozzá. A tájképek, hátterek, állóképek és mozgóképek mind remekül festenek.

A gyors műfajváltás és a befejezés ellenére, ez egy jó anime, akár többször nézős is. A karakterek eladják az egészet, a szórakoztatás megvan benne, más nem is kell.

Összesítve : Kellemes kis darab. MAL : 8 pont

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s